Elérkezett az év utolsó napja. Ilyenkor egy belső késztetésnek engedve összegezzük az elmúlt időszakot. Vagy talán mégsem annyira belső késztetés miatt, hanem amiatt is, mert most mindenhonnan ez omlik ránk a külvilágból. A legtöbb cikk, megosztás a közösségi oldalakon, egy-egy jól eltalált insta-story, mind arról számol be, hogy mennyire sikeres évet zárt a szerzője. Mennyi mindent tanult, mennyi mindent csinált, meg úgy amblokk hányszor váltotta meg a világot. Hetente…

Ha megengeditek, akkor eltekintenék attól, hogy most számokba összegezzem, hogy hány kilométert futottam, azt milyen átlagpulzussal, vagy hogy hetente átlagosan mennyi kalóriát égettem el, és hány aktív percet tudhatok magaménak.

Nem a számoktól lesz sikeres vagy sikertelen az évem. Egyáltalán abban sem vagyok biztos, hogy bármiféle fejlődésre iránymutató lehet (közgazdászok ne kövezzenek meg).

Gondolatébresztő gyanánt a szikramagazin.hu podcastját hallgattam, célok megfogalmazásáról, évösszegzésről, meg úgy egyáltalán a kreativitásról. Ha csak egy új podcasttal szeretnél megismerkedni 2021-ben, akkor bátran ajánlom a Szikra- Kreatív nézőpont podcast-t.

Az egyik kérdés az volt, hogy „milyen címet adnál 2020-nak?”. Ha igazán belegondolok, akkor a „Nézőpontváltás” címet adnám. Tekintsünk el attól, hogy körülöttünk egy világ égett, és úgy egészében változtatta meg a hozzáállásunkat egészséghez-betegséghez, tény-hit kérdésekhez, és ugrottak egymás torkának barátok egy-egy nézőpont miatt. Bár nem tudom mennyire helyes ettől eltekinteni, hiszen a külvilág hatásai is formálják a reakcióinkat.

Viszont ez a blog az életmódváltásom rögös útjáról szól, és ami ide tartozó nézőpontváltás az a következő: helyesnek vélt étrendek. Ez volt az első év, amikor már nem ragaszkodtam egy bizonyos étrendhez dogmatikusan, hanem nyitottam más irányzatok felé is, így rengeteg fajta értenddel ismerkedtem meg. Voltak olyanok, amikről azt gondoltam, hogy bár hatásos, működőképes, mégsem tartható egy élethosszig. Más étrendek már ott elbuktak, hogy a számomra tarthatatlannak tűntek, így jóesetben legfeljebb egy-két elemét próbáltam ki.

Ezt a változást észrevehette az, aki rendszeresen figyeli az Insta posztjaimat. Az év elején még olyan ételekről posztoltam, amik a vegyes étrendhez tartoztak. Sőt, kifejezetten magas volt az állati fehérje rész benne: rengeteg tejtermékkel, főleg joghurttal, túróval, illetve tojással. Ekkor már nem igazán tudtam megenni a húsokat, inkább kipöcköltem a tányéromból…később már inkább meg sem főztem. Így lassanként megismerkedtem a vegetáriánus, majd vegán étrenddel. Nem volt egy olyan elhatározásom, hogy már pedig én a mai naptól vegán leszek. Inkább csak kíváncsi voltam azokra az ételekre, ízekre, amik már nem egy étel „helyettesítéséből” jöttek létre, hanem eleve zöldségből születtek. És az az igazság, hogy egyre inkább megszerettem. Innen már egy egyszerű lépés volt a teljes értékű növényi étrenddel (TÉNÉ) találkozni.

Egy másik ágon is elindultam korábban. Nagyon-nagyon szerettem volna megtudni, hogy bizonyos ételeknek milyen fiziológiai, biokémiai hatása van. Elvégre tanultam az egyetemen biokémiát, élettant, viszont hiányzott az, hogy konkrét ismereteim legyenek. Hiába vettem könyveket, amik a dietetikáról szóltak, azok is olyan nagy általánosságban beszéltek. Nem erre vágytam.
Amint megismerkedtem a TÉNÉ-vel, azzal párhuzamosan ismertem meg Dr.M.Greger munkásságát is, valamint a nutritionfacts.org honlapot, ahol megtaláltam mindazt a kutatási anyagot élelmiszerekre és hatásukra lebontva, amit kerestem. Összességében soha korábban nem tanultam még ennyit ételről, mint most.

Hogy ezzel a kitérővel mit szerettem volna üzenni? Csupán annyit, hogy a rugalmasság, a képesség a változásra, a nézőpontváltásra, segít abban, hogy megtaláljuk azt, amit tényleg keresünk. Ha ragaszkodtam volna ahhoz az egyfajta étrendhez, és nem vagyok nyitott az újra, akkor soha nem ismerhetem meg azt, amivel jobban érzem magam. Elengedtem a dogmatikus gondolkozást. Ezzel ellentmondanék magamnak? Vagy mindannak, amit megpróbáltam átadni nektek? Változhat a nézőpontom anélkül, hogy elveszíteném a hitelességem? Úgy gondolom, hogy a folyamatos tanulás, megismerés eszköz arra, hogy tágítsuk a világnézetünket, és az új ismeretek fejében formáljuk a véleményünket. És ha ez éppen nem egyezik a korábbival, vagy akár teljesen ellent is mond neki, nem jelenti azt, hogy hiteltelenné váltunk. Csupán azt, hogy akkor, az adott ismeret birtokában olyan véleményt tudtunk kialakítani.

Egyébként ez egy olyan dolog, amiért hálás is vagyok 2020-nak.

Hogy ez lenne az én nagy AHA-élményem 2020-ban? Lehet.

Megtaláltam azt a területet, ami igazán érdekel, és a szakmáimmal is összehozható: ez nem más, mint az egészségnevelés. Az a módszer, amivel segítünk másoknak (meg persze önmagunknak is) egy teljesebb, egészségesebb életet kialakítani. Ennek nagyon fontos része az önismeret, a testünk ismerete, a pontos betegségtudat – az, hogy egyáltalán képben legyünk, hogy mégis mi a problémánk-. És nélkülözhetetlen része a táplálkozás, annak ismerete, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe, a rendszeres mozgás, és minden egyes apró lépés, amit annak érdekében teszünk, hogy a testünk (és a lelkünk) jól funkcionáljon életünk végéig.

Szeretném azt fogadni, hogy 2021-ben sokkal több könyvet fogok elolvasni, vagy hogy minden nap mozogni fogok, futni fogok, és nem fogok „szemétkaját” enni, de mindezek helyett inkább azt mondom, hogy továbbra is az egészségemet helyezem fókuszba, és ennek eszköze lesz a mozgás, a helyes táplálkozás és a mentális felfrissülés is. Ennek érdekében képezni fogom magam, és törekedni fogok az új ismeretek megszerzésére, továbbadására.

Kövess Facebook-on és Instagramon a legújabb tartalmakért!