Hogyan függ össze a tavaszi megújulás, Hippokratész gondolata, a húsvéti nagyböjt és az inzulinszintünk változása?

Keresztény hagyományainkhoz tartozik a húsvétot megelőző nagyböjt. 40 napig tart hamvazószerdától húsvét vasárnapig. Szigorú követelményei az idők során változtak, így több formája alakult ki. Összességében elmondható, hogy a böjti időszak alatt tartózkodni kell a húsfogyasztástól, tej, tejtermék, tojás fogyasztásától, valamint kerülni kell a zsíros, nehéz ételeket, az alkoholt és egyéb élvezeti szereket. A szigorú böjt szerint naponta egyszer, napnyugta után étkeztek.

Ha végig gondoljuk ezeket az intelmeket, akkor rá kell jönnünk, hogy nincs új a nap alatt. A fenti felsorolást be tudnánk illeszteni bármelyik modern táplálkozási javaslat elveibe is.

Miben áll a böjt lényege? Milyen testi és lelki hatásai vannak? Egyszerűen: miért böjtölünk?

A keresztény hitrendszer szerint a böjt az előkészületi időszak, a bűnbánat ideje, felkészülés Jézus feltámadására. A hitben való elmélyülés ideje. A tél után a tavaszi megújulásra való felkészülést jelképezi, ahogyan a természet is feléled alvó állapotából. A testi és lelki megújulás lehetősége, ahogy az új élet sarjad a földből. Éppen ezért nem meglepő, hogy húsvéti szokásaink zöme is a természethez, a földhöz, a vízhez, az ültetéshez kapcsolódnak. Ahogyan a termékenységet és a jó egészséget szimbolizálják. Szinte mindegyik vallásban megjelenik a böjt, mintegy előkészítve a szervezetet a megújulásra.

A böjt jelképezi az egyensúlyvesztést mind lelkileg mind testileg, amit a szokásaink megváltoztatása okoz. Vegyük sorra, hogy mi történik a böjti időszak alatt a szervezetünkben.

Milyen élettani hatása van a böjtnek?

Fiziológiás állapot, hogyha nem juttatunk tápanyagot a szervezetünkbe, akkor a vércukorszint csökkenni kezd. Ennek hatására az inzulin szintünk is csökken, ugyanis az inzulin feladata a vércukorszint szabályozás. Ha nincs a vérben megfelelő mennyiségű glükóz, akkor inzulinra sincs szükség.

Viszont a szervezet egyensúlyra törekszik, és megpróbálja a vércukorszintet 4-6 mmol/l között tartani. Ezért a hasnyálmirigy glükagon termelésbe kezd, ami a májban raktározott glükózt (glikogén) szabadítja fel. Ez a glikogenolízis folyamata, azaz a raktározott glikogén felszabadítása. Ezáltal növekszik a vércukorszint. Ilyen glikogénraktár továbbá az izmokban is található. Miért fontos nekünk a glükóz? Vannak bizonyos szerveink, amiknek a működése szinte kizárólag glükózzal biztosítható. Ilyen például az agy.

A glükagonnak további hatása a zsírszövetekre a lipolízis: a raktározott zsír (trigliceridek) bontása. Ez a fogyás szempontjából kedvező folyamat. A triglicerideket szabadzsírsavakra (FFA) és glicerinre bontja. Ennek a folyamatnak feltétele az alacsony vércukorszint. A szabadzsírsavakat az izmok hasznosítani tudják, viszont az agy nem. A glikogén raktár hozzávetőleg egy nap alatt ürül ki, ezért glükóz hiány lép fel. Ekkor indul be a glükoneogenezis, amely során a máj a felszabadult glicerinből állít elő cukrot, és ez tápanyaga lesz az agynak. Viszont ez az állapot sem tartható fent sokáig.

A felszabadult FFA-t az izom és a máj hasznosítja béta-oxidáció során. Ekkor acetil-koenzimA keletkezik, amelynek egy része a citrát-körbe lép be és energiát szolgáltat. A maradék része nem tud hasznosulni, így ketogenezis megy végbe. A maradék acetil-KoA a ketogenezisben vesz részt, amely során ketontestek keletkeznek (béta-hidroxibutirát, aceton, acetoacetát). Ezek a ketontestek alternatív energiaforrásként szolgálnak az agy számára. Ez a folyamat a böjt második-harmadik napjától indul be.

Abban az esetben, ha a raktározott zsírszövet mennyisége nagyon lecsökkent, az izom válik az energiaszolgáltatóvá. Elkezdi bontani a szervezet az izomszövetet, hogy aminosavhoz jusson, amit a májban a glükoneogenezis során hasznosít. Ez nem célunk, ezért fontos, hogy a böjt ne tartson túl sokáig. Az, hogy ez a pont mikor jön el, attól függ, hogy kiinduláskor mennyi raktározott zsírszövettel rendelkezett a böjtöt elkezdő személy. Érdemes arra is figyelni, hogy a zsírszövetben raktározódhatnak vitaminok, bizonyos gyógyszerek is. Abban az esetben, ha hirtelen nagy mennyiségű zsírszövetet veszít az ember, akkor a raktározott anyagok is felszabadulnak, ez problémát jelenthet bizonyos gyógyszerek adagolásánál.

Milyen lelki hatása van a böjtnek, az éhezésnek?

A böjti időszak jelenti a befelé fordulást, az önmagunk megismerését. Ezalatt megismerjük a testünk reakcióit, a tűréshatárunkat. Egyfajta fókuszt biztosít, hogy csak arra koncentráljunk, ami valójában fontos. A hétköznapok problémái, a pénz, a siker hajhászása elveszi a figyelmet az emberről, az emberségről. Nem figyelünk önmagunkra, a környezetünkre.

Lehetőséget nyújt, hogy befelé forduljunk, megismerjük a valódi szükségleteinket. Képesség arra, hogy lemondjunk azokról a dolgokról, amelyek fontosnak tűnnek. Megmutatja, hogy mik azok, amik valójában lényegesek. Nagyon jó példa ez az étkezésen keresztül: lemondunk az édességekről, az alkoholról, azokról az ételekről, amik nem a testünk táplálását szolgálják elsősorban, hanem az érzeteinkre hatnak. Megtanuljuk, hogy valójában mennyi táplálékra van szükségünk. Így végső soron elkerüljük a túlevést, a túlfogyasztást. Már eleve nem vesszük meg azokat a nasikat, édességeket, amik korábban a bevásárlókosarunkba kerültek volna. Mértéket tanulunk.

Egyfajta belső harc, hogy az ösztöneinket felülmúljuk. Akár arról van szó, hogy nem rakjuk bele a kosarunkba a tábla csokoládét, vagy arról, hogy mértéket tartunk az evésben. Felül tudjuk múlni az ösztöneinket? Cél a tudatos táplálkozás. Végig gondolni, hogy valójában milyen tápanyagra van szüksége a szervezetünknek, és mi az, amit csak a szemünk kíván. Felismerni azokat az ételeket, amik csak az érzeteink megtévesztését szolgálja, de valódi tápanyagot nem ad.

A modern táplálkozás-elmélet alapja a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyag fogyasztása. Bár láthatjuk, hogy ez nem annyira új-keletű gondolat, mint ahogy szeretnénk hinni. Hippokratész nevéhez fűződik az a gondolat, hogy „a halál a belekben kezdődik”. Nem kérdés, hogy az étkezés a szervi működéseink záloga.  Mégis olyan kevés figyelmet fordítunk arra, hogy tudatosan csináljuk. Ha nem megfelelően étkezünk, nem a szükségleteink szerint, az komoly szervi problémákhoz vezet. Hiánybetegségekhez, vagy éppen a túlevésből fakadó elhízáshoz, és annak komoly következményeihez vezet.

Napjaink egyik népszerű böjtölési formája az időszakos böjt, azaz intermittent fasting (IF). Lényege, hogy a nap meghatározott időpontjában vehetünk ételt magunkhoz. Legelterjedtebb a 8/16-os felosztás, ahol 8 óra alatt lehet enni, 16 órán át böjtölni. Ez azt jelenti, hogy például délelőtt 10-kor étkezik először az ember, majd 18-kor lesz az utolsó étkezése. A köztes időben kell a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmet bevinnie a szervezetébe.

Hátterében az áll, hogy az evolúció során nem állt minden pillanatban rendelkezésre az étel, mint napjainkban. Ma bárhol, bármikor, bármennyit ehetünk. Ennek megfékezésére szolgál az IF.

Egyfajta rendszert ad a napunknak, ha ugyanabban az időpontban étkezünk. A szervezetünk megtanulja, hogy mikor kell felkészülnie az evésre. Számos hormonunk, enzimünk napi ritmus szerint termelődik. Ezt a cirkadián ritmust támogatjuk azzal, ha nagyjából azonos időpontokban étkezünk. Viszont vonatkozik ez a felkelésünkre és elalvásunkra is.

További pozitív hatása, hogy az éjszakára már nem terheljük le az emésztőrendszerünket. Az éjszaka a pihenés, a megújulás, a regeneráció szakasza. Az emésztés, lebontás, felszívás nagyon nagy energiákat igényel. Ezért egy kiadós, nehéz vacsora után a szervezetünk nem tud regenerálódni, mert az energiáját az emésztésre kell csoportosítania.

Bár első hallásra a böjt egy elavult, ősi szokásnak tűnik, láthatjuk, hogy nemcsak testi, hanem lelki hatásai is vannak. Kontrollt gyakorlunk, tudatosítunk, az ösztöneinken felülkerekedünk. Úgy gondolom, hogy ez a böjt valódi lényege. Nem kell olyan messzire menni, elég, ha a slow-mozgalmakra, mindfulnessre gondolunk, rájövünk, hogy napjainkban is népszerű téma az önismeret, öntáplálás, csupán más formába öltöztettük.